2. játékos

Mielőtt bedobtam volna a szunyát, gondoltam, kipróbálom ezt a játékot. Arra már én se számítottam, hogy szó szerint be fog szívni a játék, annyira, hogy már én is benne vagyok a játékban. Őszintén? Túl világos van. Annyira utálom. Én inkább egy amolyan éjjeli bagoly vagyok. A lakás túl tiszta és fényezett - nem úgy mint az én lakásom -. És ott van Mita. Aranyos és éles eszű, de nem tudom magam rávenni, hogy beszéljek vele. Sosem voltam jó a szocializálásban. Akkor se zavart, hogy itt voltam. Legalább nem kell számlákat fizetni, meg Mita tud főzni. De miért? Hol a hátulütője ennek? Mita tényleg ilyen jószívű, vagy valami fontos kimaradt?